Gyakori kérdések

GYIK:

Milyen betegségekkel jelentkezhetem a rendelésre?

Elsősorban vesebetegségekkel, magasvérnyomással és elhízással foglalkozom. Ugyanakkor általános belgyógyászati szakvizsgával is rendelkezem, tehát a szív, tüdő, emésztőrendszer, cukorbetegség, endokrinlogia, hematologia betegségekkel is szoros kapcsolatban vagyok. Ha mélyebb probléma merül fel ezekkel kapcsolatban, akkor megfelelő specialistával tudok konzultálni az esetekről, vagy közvetlenül hozzájuk irányítom betegeimet.

Milyen tünetek esetén forduljak nephrologus szakorvoshoz?

A nephrologus elsősorban a vese funkcionális megbetegedéseivel, működési zavaraival foglalkozik. Mindenképpen javasolt konzultációt kérni, amennyiben laboratóriumi leleteiben emelkedett kreatinin (KRN), carbamid (CN), húgysav szint (HU) igazolódik, vagy vizelet leletében fehérje és/vagy vér mutatható ki. Amennyiben ezekhez magasabb vérnyomások is társulnak, az mindenképpen felveti vesebetegség lehetőségét.

Milyen leleteket vigyek az első nephrologiai konzultációra?

Azt a laborvizsgálati eredményt, amely felvetette a betegség lehetőségét. Ha megoldható, nagy előny ha rendelkezésre áll hasi ultrahang eredménye is, amin a vesék pontos mérete és a vesekéreg vastagsága is meg van adva milliméterben.

Hasi ultrahang lelet mindig szükséges a nephrologiai konzultációhoz?

Nem minden esetben, de ha első alkalommal jelentkezik vesebetegség kivizsgálására, akkor szükséges.

Milyen esetekben kell urológiai és mikor nephrologiai konzultációra menni?

Az urológus általában a vese sebészeti betegségeivel (daganat, komplikált cysta, kövesség), illetve a vizelet elvezető rendszer (húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső, prosztata) megbetegedéseivel foglalkozik, míg a nephrologus a vese funkcionális zavaraival (nem megfelelő méregtelenítés, fehérjevizelés, vérvizelés, stb.). Ha nem tudja eldönteni, hogy milyen konzultációra menjen, írjon emailt, segítünk!

Mit vigyek magammal az első szakorvosi konzultációra?

Nagyon fontos, hogy az aktuálisan szedett gyógyszerek neve és dózisa pontosan rendelkezésre álljon, mert ez elengedhetetlen a további gyógyszeres kezelés tervezésében. Meggyorsítja az első vizitet, ha már előre kitölti és visszaküldi nekünk a letölthető orvosi adatlapot: Orvosi adatlap, melyen a korábbi megbetegedései, műtétei, gyógyszeres kezelésének adatait kérjük be.

Mikor forduljak hypertonologus szakorvoshoz?

Amennyiben magasvérnyomás betegsége túl fiatal (20 éves kor előtt) vagy túl idős korban (60 éves kor felett) jelentkezik, mert ezek felvetik másodlagos hypertonia lehetőségét. Szintén javasolt a konzultáció, ha otthoni vérnyomásai rendre 135/85 Hgmm felettiek, ha a célérték csak 3 vagy több gyógyszerrel tartható; ha napi vérnyomásértékei több mint 20 Hgmm-es ingadozást mutatnak; ha magas vérnyomását az alábbi tünetek valamelyike kíséri: lábdagadás, szívritmus zavar, fejfájás, fulladás, mellkasi fájdalom.

Mit vigyek magammal egy hypertonia konzultációra?

Nagyon fontos a vérnyomásnapló. Ebben a legjobb, ha háromnaponta, vagy kétnaponta történik reggel és este vérnyomásmérés, melyek eredményei a naplóba rögzítésre kerülnek. Amennyiben legalább három heti adat áll rendelkezésre, akkor a kezelés hatásossága pontosan felmérhető. Szintén nagyon fontos a szedett gyógyszerek neve és dózisa.

Vérnyomásnaplómat minden alkalommal vigyem magammal?

Amennyiben magas a vérnyomása, vagy szed vérnyomáscsökkentő gyógyszert, akkor igen.

Ha túlsúllyal küzdök, mit vigyek magammal az első konzultációra?

Nagyon jó, ha már rendelkezik laboratóriumi eredményekkel, mert ezek alapján lehet eldönteni, hogy kellenek-e további vizsgálatok, illetve hogy bizonyos kezeléséket el lehet-e indítani. A laborok előzetes kérésénél nagy segítség, ha a lelet tartalmazza az alábbiakat:

máj és vesefunkció

vérzsírok

vércukor

pajzsmirigy funkció